 |
|
|
| RAJZELEMZÉSI SZÓTÁR | TANFOLYAM | RAJZELEMZŐ PROGRAM | LETÖLTÉS |
|
|
|
Az érzelmi-hangulati tónus* A rajzok, festmények érzelmi-hangulati tónusa vagy minősége olyan globális jellemző, amit nehéz elemeire lebontani. Átmenetet képez az intuitív és az egészleges jellemzők között: kimerítő listát nem állíthatunk össze róla, mert egyedi jellege miatt nagyon sokféle lehet. Ugyanakkor összeállítható a gyakori érzelmi minőségekről egy olyan lista, amely a legtöbb esetben lefedi a rajz egyedi jellemzőit is. Ez a lista (amelyet saját kutatásaink alapján állítottunk össze) a 283. ábrán látható. Igen fontos megjegyezni, hogy nem minden rajznak van egyértelmű, jellegzetes érzelmi-hangulati tónusa. Az elemzés során fokozottan ügyeljünk arra, hogy ne vetítsük bele saját, pillanatnyi hangulati állapotunkat, diszpozíciónkat a képbe. Maradjunk tárgyilagosak, csak akkor értelmezzük az érzelmi-hangulati tónust, ha az nagyon markánsan és egyértelműen megjelenik. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, kérdezzünk meg másokat is. Amennyiben valóban a kép jellemzője a hangulati-érzelmi tónus és nem a mi projekciónk, akkor másoknak is ugyanúgy kell észlelniük. A módszer alkalmazása bizonyos gyakorlatot és nagyfokú tárgyilagosságot kíván. Néhány tanácsot összegez ehhez a 282. ábra. Érzelmi-hangulati tónusa nemcsak a projektív rajzoknak van, hanem a firkáknak, festményeknek, graffitinek, szobroknak és más alkotásoknak is. Ha van a képnek címe, akkor vizsgáljuk meg, illik-e a cím az érzelmi-hangulati tónushoz (lásd az „Írás a képen” című fejezetben).
Könnyebb lesz megfogalmaznunk a kép érzelmi-hangulati tónusát, ha ismerjük a következő „műhelytitkokat”:
1. idői hatás: nézzük egy ideig a képet, és várjuk ki, hogy kifejlődjön a kép érzelmi hatása 2. körülírás módszere: amikor nehéz egy-egy találó jelzőbe sűríteni a kép hangulatát, akkor próbáljuk meg hosszabban körülírni vagy valakinek hangosan elmagyarázni. Ettől magunk számára is letisztul vélekedésünk, és utána könnyebben megtaláljuk a megfelelő jelzőket. 3. hasonlítás módszere: segít, ha megpróbáljuk valamihez hasonlítani a kép által kiváltott érzelmi-hangulati állapotot. Különösen vigyázzunk azonban a személyes projekciókra, és arra, hogy ne szakadjunk el a képtől (ellenkező esetben: vissza a fenomenológiai leíráshoz) 4. kontrasztok módszere: világosabban körvonalazódik a kép egyedi érzelmi-hangulati tónusa, ha más képekkel állítjuk kontrasztba, például egyszerre több képet látunk egymás mellett 5. ellentétek módszere: keressük meg, milyen érzelmi-hangulati tónusok állnak a legtávolabb a képtől? Milyen érzelmi minőségek illenek rá a legkevésbé? Milyennek nem jellemeznénk semmiképpen sem? Mi a kép tökéletes ellentéte?
282. ábra Az érzelmi-hangulati tónus felismerésének „technikája” Egyes képeket jól felismerhetően jellemez az érzelmi-hangulati tónus, másokkal „meg kell dolgoznunk”. Az ábra ehhez ad néhány tanácsot. Ügyeljünk arra is, hogy csak akkor értelmezzük az érzelmi-hangulati tónust, ha az nagyon egyértelműen megjelenik. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, kérdezzünk meg másokat is. A módszer alkalmazása nagyfokú tárgyilagosságot kíván. Az elemzéshez használhatjuk a 280. ábrán felsorolt, gyakori érzelmi-hangulati minőségeket is, de ne feledjük, hogy minden kép egyedi. [...] A gyakorlatok elvégzése után ismerkedjünk meg a leggyakoribb érzelmi-hangulati jellemzőkkel és azok értelmezésével. Az egyes minőségeket hasonlósági csoportokba rendezve tárgyaljuk (283. ábra).
ÉRZELMI-HANGULATI TÓNUS
1. Meleg vagy érzéki meleg érzelmi-hangulati tónus érzéki érzelmi-hangulati tónus
2. Vidám, játékos vagy idealizált boldog, vidám érzelmi-hangulati tónus játékos érzelmi-hangulati tónus irreálisan idealizált ábrázolás
3. Félelemteli vagy feszült félelemteli érzelmi-hangulati tónus feszült érzelmi-hangulati tónus
4. Üres, hideg, depresszív vagy halált tematizáló üres érzelmi-hangulati tónus hideg érzelmi-hangulati tónus depresszív érzelmi-hangulati tónus halált tematizáló érzelmi-hangulati tónus
5. Dühös, vad, félelmet keltő, ellenséges vagy gúnyos dühös érzelmi-hangulati tónus vad érzelmi-hangulati tónus félelmet keltő érzelmi tónus ellenséges érzelmi-hangulati tónus tréfás, gúnyos érzelmi-hangulati tónus
6. Izgatott, nyugtalan vagy felhangolt, mániás izgatott, nyugtalan érzelmi-hangulati tónus felhangolt, mániás érzelmi-hangulati tónus
7. Kusza, nehezen érthető, zavaros vagy bizarr nehezen érthető, zavaros egészleges összkép bizarr érzelmi-hangulati kifejezés
8. Konvencionális vagy stilizált konvencionális érzelmi-hangulati tónus stilizált kifejezés
283. ábra Az érzelmi-hangulati tónus gyakori formáinak áttekintése
Általános megfigyelésekként megállapíthatjuk az érzelmi-hangulati tónussal kapcsolatban: (1) Egészségesek rajzai gyakran meleg, vidám, játékos, boldog vagy konvencionális érzelmi-hangulati tónusúak. (2) Kisebb pszichológiai problémákra utalhat az irreálisan idealizált, érzéki, félelemteli, feszült, izgatott, nyugtalan, tréfás, gúnyos érzelmi-hangulati tónus. (3) Különös figyelemmel kell lennünk viszont az üres, hideg, depresszív, halált tematizáló, vad, félelmetes, ellenséges, felhangolt, zavaros, bizarr érzelmi-hangulati tónusú ábrázolásokra (284. ábra). Figyelmeztető jelek Feltétlenül észre kell vennünk, ha a rajz:
üres hideg depresszív halált tematizáló vad félelmetes ellenséges felhangolt zavaros bizarr 284. ábra Milyen érzelmi-hangulati minőségeket kell feltétlenül észrevennünk? Az ábra összefoglalja azokat az érzelmi-hangulati tónusbeli minőségeket, amelyek vizsgálataink szerint igen gyakran utalnak pszichológiai problémákra.
Vizsgáljuk meg az egyes érzelmi-hangulati tónusok pszichológiai jelentését [...]
*Szemelvény, a teljes szöveg megtalálható: Vass, Z. (2006). A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Budapest: Flaccus.
|
|
© 2006 by Zoltan Vass, PhD. URL: http://www.rajzelemzes.hu |
|