Az Elkisch-féle pszichoanalitikus elemzés*

A projektív rajzvizsgálat a pszichoanalitikus személyiségmodellből nőtt ki, és korai alkalmazói (Machover, Buck, Jolles, Hammer, Levy stb.) pszichoanalitikusként gondolkodtak. Az egyik klasszikus szerző Paula Elkisch (1960), aki részletelemzés helyett formai szempontból kiindulva, egészleges minőségekben ragadta meg a rajzokat.

Elkisch elemzési módszere jól használható eszközt jelent gyermekek és felnőttek rajzainak megértéséhez. Az alábbiakban bemutatott elemzési hálót azonban nem szabad mechanisztikusan „húzni rá” az egyedi esetekre; törekedjünk inkább a dimenziók alapjelentésének megértésére és keressük a személyre szabott értelmezést.

Az öt globális elemzési szempont a következő: ritmus, komplexitás, kiterjesztés, integráció és realizmus (szemben a szimbolizmussal).

Ezek az egészre vonatkoztatott szempontok rajztémától és életkortól függetlenül, bármilyen rajzban egyaránt vizsgálhatók. Elkisch a freudi személyiségmodellből kiindulva állította összefüggésbe a fenti öt rajzi jelenséget a felettes én, az én és az ösztönén működésével, az énhatárokkal, az elhárító mechanizmusokkal és a tárgykapcsolatokkal. A módszer megfelelő alkalmazásához ezért ismerni kell a fenti fogalmak pszichoanalitikus jelentését. Elemzési rendszerét 2200 szabad tematikájú rajz és festmény feldolgozásával hozta létre, melyeket 9-12 éves gyermekek utánkövetéses vizsgálatával ellenőrzött.

Az Elkisch-féle szempontok jelölése és pszichodiagnosztikai értelmezése

Sehringer a fenti szempontok szerinti elemzéshez a 431. ábrán látható űrlapot állította össze (2005, 64−70. o.; a táblázatot kisebb módosításokkal közöljük). A táblázat sorai az öt globális jellemzőt tartalmazzák, az oszlopok pedig azok értelmezéseit. A sorokban szereplő szempontokat külön-külön kifejtik a 443-447. ábrán bemutatott táblázatok.

431. ábra

Űrlap az értelmezési táblázathoz

A táblázat sorai Elkisch öt pszichoanalitikus pszichodiagnosztikai elemzési szempontját tartalmazzák. A rajzok elemzése során a táblázat celláit sorra kitöltjük a 443−447 táblázatok alapján (részletesen lásd a szövegben; forrás: Sehringer, 2005, 65. o.). A táblázat megtalálható a 4. mellékletben is.

Hogyan használjuk a táblázatot (431. ábra)? A táblázat sorai Elkisch öt pszichoanalitikus pszichodiagnosztikai kritériumát (elemzési szempontját) tartalmazzák. A rajzok elemzése során a táblázat celláit sorra kitöltjük, azaz eldöntjük a rajzról, hogy ritmikus, szabályos, kiterjesztett-e stb. A rajz megjelenésére vonatkozó megfigyeléseinket a táblázat első oszlopában, a pontozott vonalon tüntetjük fel. A többi oszlopba az egyes rajzi jellemzők (például a ritmikusság) pszichodiagnosztikai értelmezései kerülnek. Ehhez Elkisch általános értelmezéseket is megadott, amelyeket azonban nem szabad szótárszerűen alkalmazni. Elkisch értelmezései megtalálhatók a 443-447. ábrák táblázataiban.

Az értelmezés során mindig több rajzot vizsgáljunk egyszerre egyetlen, izolált rajz helyett. Tegyük ki magunk elé a vizsgált személy  több rajzát is, és keressük rajtuk az általános jellemzőket. Kizárólag az összbenyomás alapján alkossunk véleményt. Figyeljünk fel a jelenségek állandóságára (például a gyermek legszívesebben apró rajzokat készít) vagy változására is (például a térhasználat kialakulatlanságára vagy változásaira). Az értelmezési táblázatokhoz nem szabad szó szerint ragaszkodni, és az ott feltüntetett értelmezéseket mereven alkalmazni; ehelyett törekedjünk az alapjelentések megértésére, és minden személynél egyedileg fordítsuk le  személyre szabottan a dimenziókat.

Az alábbiakban rajzi példákkal együtt ismertetjük a dimenziók alapjelentéseit (432-442. ábrák), majd egy elemzési példát mutatunk be (448. ábra).

 [...]