A ház-, fa-, emberrajz teszt kérdőívének értelmezése*

Az alábbiakban áttekintjük a Buck-féle kérdőív (lásd a 2. mellékletben) adminisztrációját és a kérdésekre adott válaszok pszichológiai értelmezését (átdolgozott változat: Buck, 1964). A kérdőívben az állatokra és a szabadrajzokra vonatkozó kérdések nem szerepelnek (de ezek fentebb megtalálhatók). A kérdőívet néhány kérdés esetében módosítottuk.

A kérdőív adminisztrációja

A kérdőív használatának legfontosabb szabálya, hogy nem kell mindig minden kérdést megkérdeznünk, viszont sok esetben szükséges mást is kérdeznünk, mint ami a kérdőívben szerepel. A kérdőív nem tartalmazza továbbá az állatrajzok és a szabadrajzok megbeszélésének szempontjait (ezeket lásd az előző oldalakon).

A kérdőívet a rajzvizsgálat befejezése után vesszük fel (az űrlap megtalálható a könyv 2. mellékletében). Az alkalmazott instrukció a következő: „Készen vagyunk a teszt formális részével; most dőljön nyugodtan hátra, amíg kérdezek néhány dolgot a rajzokról.”

Az egyes kérdések előtt szereplő betűk a rajztémát jelölik (E: emberrajz, F: farajz, H: házrajz), a számok a kérdések sorrendjét. Amint az alábbiakban látható, nem sorrendben haladunk a kérdések megbeszélésével, hanem a legkönnyebben verbalizálható rajztémával, az emberrajzzal kezdjük az explorációt. A kérdések a fokozódó én-érintettség sorrendjét követik, és egyre személyesebbé válnak, egyre nyíltabb projekciót igényelnek. Amikor eljutottunk az emberrajzzal egy bizonyos én-érintettségi szintig, akkor váltunk a fa témájára. A fát is csak részben beszéljük meg, majd ismét váltunk a házra, és utána visszatérünk az előző témákra.

A válaszok tartalmán kívül azok terjedelmét, a verbális anyag mennyiségét is értelmezzük. A kérdések teljes elutasítása patológiás jelzés, amelynek jelentése megegyezik a rövid, vonakodó válaszok és a rajzolás visszautasítása reakcióknál ismertetett értelmezésekkel. A válaszok relevanciája is változó lehet a személyes, őszinte válaszoktól kezdve a semmitmondó, általános válaszokon át a tárgytól teljesen eltérő konfabulációig.

Ha valami szokatlan extraproduktumot látunk a rajzon, ami nem tartozik a szigorúan vett instrukcióhoz (házrajzban fát, farajzban madarat stb.), akkor ezekre is rákérdezünk. Erre vonatkoznak a kérdőív utolsó tételei.

A kérdések három típusba sorolhatók:

1.    realitáskérdések (ezek a  realitáspróbára vonatkoznak: például hány szintes a ház, miből készült, milyen fajtájú a fa, férfi vagy nő-e a rajzolt figura),

2.    asszociációs kérdések (amelyek szabad asszociációkat kérnek: kinek a háza ez, kire gondolt, mialatt rajzolta, hol található a fa, kire emlékezteti Önt ez az ember stb.),

3.    imaginatív kérdések (amelyek a képzeleti tevékenység fokozott, személyes működését igénylik: ha ez az Ön háza lenne, akkor melyik szobát foglalná el, mire van a leginkább szüksége a fának, mire gondol ez az ember stb.).

A kérdőív értelmezése

Az alábbiakban sorra vesszük az egyes kérdéseket és azok értelmezési szempontjait [...]