Karikatúra, antikarikatúra, állatkarikatúra*

A karikatúrák bizonyos formái is pszeudo-fiziognomizálásnak tekinthetők. Karikatúrákat Hárdi (2002) főként alkoholistáknál és affektív kórképekben figyelt meg, de részletesen elemzi Munkácsy három önkarikatúráját  is (Hárdi, 1995, 1998). Karikatúrának akkor nevezünk egy rajzot, ha a jellegzetes vonásokat eltúlozva, eltorzítva emeli ki, általában gúnyos célzattal. Ehhez a rajzolónak fel kell ismernie az arc átlagostól eltérő vonásait és ezeket kell felnagyítania, más szavakkal az átlagtól való eltérést megnövelnie.

Ezzel szemben az antikarikatúra olyan rajz, amely az egyedi eltéréseket csökkenti, és az arcot átlagosabbá teszi, mint amilyen. Karikatúrát és antikarikatúrát számítógéppel is elő lehet állítani. Az így készült rajzok persze művésziek, hiszen a karikaturista sokszor elhagyja a rajzról az általa lényegtelennek ítélt jegyeket, míg a számítógép csupán eltúloz néhány meglevőt. A számítógépes karikatúrák jól használhatók azonban az arcészleléssel kapcsolatos, pszichológiai kísérletekhez (ilyen például Susan Brennan „karikatúra−generátora”, amely Facebender néven elérhető az Interneten).

Az állatkarikatúrák tulajdonképpen állatrajzok, amelyek embertípusokat vagy egyedi ismert személyeket ábrázolnak állat formájában. Az állatkarikatúrák egy híres festője Charles le Brun (1619-1690) volt, aki különböző érzelmeket és embertípusokat ábrázolt olyan állatfejekkel, amelyek emberi vonásokat hordoztak. Tágabb értelemben állatkarikatúrák a fabulák is: az olyan állatmesék, amelyek valamilyen tanulságot mondanak el emberek helyett állatszereplőkkel. A fabulák kiemelkedő szerző volt Aesopus (Kr. e. VI. sz., például „A róka meg az oroszlán”), Apuleius (Kr. u. 158, „Az aranyszamár”), Heltai Gáspár (1510-1574, „Száz fabula”), Jean La Fontaine (1621-1695, „A róka meg a holló”). Eredeti állatkarikatúrákat mutat be a 368−371. ábra: Gönczöl Dezső festőművész grafikáit, amelyeken jellegzetes emberi tulajdonságokat ábrázolt baglyok formájában.

368-369. ábra

A Hiúság és a Kapzsiság

370-371. ábra

Az Ájtatosság és a Hatalom

 [...]