MI SZÜKSÉGES AZ ÉRTELMEZÉSHEZ?

A projektív rajz megértéséhez ismernünk kell legalább a következőket: 

•     instrukció

•     életkor

•     nem

•     alapvető diagnosztikus státusz

•     foglalkozás, végzettség (hozzávetőlegesen)

•     a rajz keletkezése, története

 MI A FENOMENOLÓGIAI LEÍRÁS?

• A fenomenológiai leírás jelentése a rajz elfogulatlan, tárgyilagos, leíró jellemzése.

• A fenomenológiai leírás során kerülünk minden jelentésadást és értelmezést. A leírás nyelvezete nem tartalmazhat értékelő vagy diagnosztikus kifejezéseket.

• A nehezen azonosítható jelenségeket nem erőltetjük bele valamely sémába, hanem több leírási lehetőséget is felkínálunk, jelezve az észlelési ambiguitást. Gyakran éppen ez vezet el a rajz lényegéhez.

• A fenomenológiai leíráshoz később is indokolt lehet a visszatérés.

 MIT KELL MINDENKÉPPEN MEGKÉRDEZNÜNK?

•     házrajzban: gondolt-e valakinek a házára, miközben rajzolt

•     farajzban: fa fajtája, életkora, hol van a fa, él-e

•     állatrajzban: állat elnevezése, mit csinál éppen

•     emberrajzban: nem, életkor, hol van éppen és mit csinál

•     szabadrajzban: adjon címet a képnek, és mondja el, mi van rajta

•     gyermekrajzban: mondja el, mit rajzolt; a szülőt is kérdezzük

 MELYEK AZ ITEMANALÍZIS SZABÁLYAI?

Az itemanalízis során kizárólag azokat a rajzi jelenségeket vesszük figyelembe, amelyek 

• objektíven jelen vannak (lásd fenomenológiai leírás!)

• egyértelműen azonosíthatók

• szokatlanok, kiugróak, markánsak, furcsák

• intenzívek, kifejezettek, eltúlzottak.

Figyelmen kívül hagyjuk viszont az olyan rajzi jelenségeket, amelyek 

• szubjektíven jellemzik a rajzot, saját projekciók lehetnek,

• bizonytalanul azonosíthatók, többféleképpen is észlelhetők

• egészségesek rajzaiban is gyakran előfordulnak

• kismértékben nyilvánulnak meg, kevéssé kifejezettek.

 MI A SZIMBÓLUMELEMZÉS HÁROM ALAPSZABÁLYA?

Keresnünk kell azt a jelentést, amely ténylegesen a rajzról szól, és nem a megítélőről vagy annak kultúrtörténeti ismereteiről. Ebben segít a három alapszabály (716. oldal):

1. a vizsgált személy saját asszociációnak elsőbbsége

2. a megkülönböztető attribútumok elsőbbsége

3. a téri és idői közelség elsőbbsége

 MIT JELENT A MINTÁZATELEMZÉS?

Az egyedi rajzi jelenségeket csak mintázatok formájában értelmezzük, azaz kizárólag  

• az esettörténet egészének

• a vizsgált személy tesztviselkedésének és

• a rajzi jelenségek konfigurációinak

 összefüggésében rendelünk hozzájuk pszichológiai jelentést.

 EGY RAJZ HELYETT ELEMEZZÜNK TÖBB RAJZOT

Egyetlen rajz értelmezése helyett mindig részesítsük előnyben a következőket: 

•     ugyanazon időpontban készült, többféle témájú rajz

•     különböző időpontban készült, ugyanazon témájú rajzok

 KERESSÜK A HASONLÓSÁGOKAT, ELLENTÉTEKET ÉS A VÁLTOZÁST

Ugyanazon személy egymást követő rajzaiban keressük a következőket: 

•     hasonló formai jellemzők

•     hasonló tartalmi motívumok, részmotívumok

•     hasonló pszichológiai jelentésű konfigurációk

•     egymásnak ellentmondó, ellentétes jellemzők

•     rajzsorozatok esetén a folyamatos változás jelei

 HOGYAN TALÁLJUK MEG A RAJZ LÉNYEGÉT?

A következő lépések vezetnek el a rajz lényegének felismeréséhez:

(1) rajzi jelenségek felismerése

(2) rajzi jelenségek mintázatainak felismerése

(3) diagnosztikus jelentésmintázatok felismerése

(4) a jelentésmintázatok magasabb szintű újraértelmezése

*Szemelvény, a teljes szöveg megtalálható: Vass, Z. (2006). A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Budapest: Flaccus.