Több rajz összehasonlítása

Felnőtt betegek rajzsorozatainak összehasonlító elemzéséhez a dinamikus rajzvizsgálat (Hárdi, 1956-tól) nyújt részletes és a klinikai gyakorlatban sokszorosan kipróbált szempontrendszert.

Gyermekrajzok elemzésekor az ábrázolási színvonal nagy intra-individuális variabilitása miatt különösen fontos, hogy egyetlen rajz elemzése helyett minél több, különböző rajzból, festményből alkossunk véleményt (103. ábra; vö. Sehringer, 1999, 109 o.).

103. ábra

Az elemzéshez több rajz szükséges

Minél több rajzra alapozzuk megfigyeléseinket, annál bizonyosabbak lehetünk értelmezéseinkben. Ahogyan a pszichodiagnosztika alapvető szabálya, hogy „egy teszt nem teszt”, ugyanúgy elmondhatjuk, hogy „egy rajz nem rajz”.

A gyermekrajzok ábrázolási színvonala egymást követő napokon is drámai ingadozást mutathat. Kellogg (1969) például beszámol egy kísérletről, melyben általános iskolás gyermekek öt, egymást követő napon embert rajzoltak, és az emberrajzok egyharmadának Goodenough-féle rajzi kvóciense meglepő különbséget: 50 százaléknyi eltérést mutatott.

Ha rövid idő, például csak néhány nap választja el a rajzokat egymástól, hasonlóbbak lesznek, mint ha hosszabb az eltelt idő. Egy pszichometriailag alaposabb vizsgálatban Rubin, Schachter és Ragins (1983) 4−12 éves gyerekekkel rajzoltatott embert két egymás utáni  napon, majd megismételte ugyanezt egy héttel később. Az egymás utáni napokon készült gyermekrajzok jobban hasonlítottak egymáshoz (r = 0,65), mint amelyeket egy hét választott el (r = 0,54−0,57).

A fenti vizsgálatból azt is tudjuk, hogy általános iskolás korú fiúk rajzai ingadozóbb színvonalúak, mint a lányokéi. A variabilitás emellett mindkét nemnél ciklikus mintázatot mutat: az ötévesek és a tízévesek rajzai a legkevésbé hasonlóak, a négyévesek és a nyolcévesek rajzai maradnak a leginkább változatlanok vizuális megjelenésük hasonlóságát globálisan megítélve, illetve tartalmi szempontból (milyen típusú embert rajzolt), valamint a Goodenough-skálán mért pontszám szempontjából. A megfigyelt általános tendenciák mellett azonban igen nagyok az egyéni eltérések, egyes gyerekek mindig ugyanolyan embert rajzolnak, mások egészen eltérő embereket (számszerűen fogalmazva, a hasonlósági mutatók szórása 1,29 és 23,03 között változik).

Felnőttek és serdülők egymást követő rajzai egyaránt lehetnek nagyon hasonlók (104. ábra) vagy nagyon különbözők, ami diagnosztikai szempontból jól értelmezhető.

104. ábra

Változatlan ismétlés: a sablon

A rajzot 16 éves fiú készítette. A rajzok merevsége, fejletlensége összefügg marginális intelligenciájával is.

 Ha nem ugyanazon alkalommal készülnek a rajzok, akkor a dinamikus rajzvizsgálat összehasonlító szempontjaiból indulhatunk ki a rajzok megértése során. Az egyetlen ülés alatt készült rajzok összehasonlító elemzéséhez ad valamennyi támpontot Caligor nyolcszoros újrarajzolási módszere (lásd „A képek egymásra helyezése” című fejezetben).

Az egymást követő rajzok mutathatják az átalakulás jeleit is. Gyakori eset például, hogy a szabadrajz megvilágítja a korábbi rajzok látens tartalmát, megmutatja a rajzoló igazi arcát (105. ábra).

105. ábra

„Kilóg a lóláb”: átalakulás a sorozatban

A bal oldalon látható emberrajz furcsa arckifejezése, testfelépítése, meztelen felsőteste és ujjai a későbbi szabadrajz alapján válnak érthetővé. A szabadrajz ugyanis ördögöt ábrázol, jellegzetes attribútumaival: a vasvillával, a szarvakkal, a farokkal és a lópatával. Ennek fényében az emberalak arckifejezését is ördöginek, mosolyát sátáninak látjuk (25 éves férfi rajzai).

A rajzok egymás mellé helyezve elmesélhetnek történetet is, vagy  megfelelő fényforrás előtt egymásra helyezve őket, a helypreferencia elve alapján rejtett összefüggéseket világíthatnak meg (lásd részletesen „A képek egymásra helyezése” című fejezetben).

Általános szabályként azt mondhatjuk, hogy az egymást követő rajzokban keresnünk kell a hasonlóságokat, ellentéteket és a változást (106. és 107. ábra). Az egymás után következő rajzok ritkán függetlenek egymástól. Figyeljünk fel a hasonló formai vagy tartalmi jellemzőkre és az egymásnak ellentmondó, ellentétes jelzésekre!

106. ábra

A rajzok alapvető összehasonlítási szempontjai

Ugyanazon időpontban készült rajzok összehasonlítása

Az alábbi értelmezési szempontok olyan teszthelyzetre érvényesek, amelyben a vizsgált személy egymás után, egyetlen ülés alatt készít el több projektív rajzot. Az alább ismertetett pszichológiai jelentések a szakértői rendszer ismeretbázisából kiemelt következtetések, melyek egészségesek és betegek anamnézisének és heteroanamnézisének, tesztviselkedésének és projektív rajzainak (ház-, fa-, állat-, ember- és szabadrajzainak) együttes értelmezése során születtek (a kutatásról részletesebben: Vass, 2002b, 2004b, 2005a, 2005b).