 |
|
|
| RAJZELEMZÉSI SZÓTÁR | TANFOLYAM | RAJZELEMZŐ PROGRAM | LETÖLTÉS |
|
|
|
A szem különös jelentősége* A szem ősi szimbólum, a látás, belátás, megértés, intellektuális befogadás jelképe (Bauer és msai, 1987). Tolkien ismert művében, a Gyűrűk Urában egyetlen, mindenen áthatoló tekintetű szem alakjában ölt testet a gonosz Szauron, de a Szentháromság jelében is Isten mindent látó szeme jelenik meg (167. ábra). Ránézni valakire figyelmet, figyelést jelent, ami a paranoid betegek központi téveseszméje. A hosszú szemkontaktust nemcsak az állatok nem tűrik, de embernél is agressziót vagy szexuális érdeklődést jelezhet. A néphit szerint a boszorkányok, az összenőtt szemöldökű emberek, a szúrós tekintetűek és a kancsalok szemmel vernek (Hoppál és msai, 2004); merev, „hipnotikus” tekintete miatt keveredett bajba a macska, a bagoly és a kígyó is. A szemmel verés hatalmának a hiedelem szerint akarata ellenére is birtokába juthat az ember, és akire csak ránéz, azt valamilyen módon baj éri. Desmond Morris (1990) szerint legalább két pápa (IX. Pius és XIII. Leó) is hatalmában volt ennek a képességnek, ami lidérces álmokat okozott híveiknek. Az inkvizíció idején háttal vezették a bírák elé a foglyokat, mert féltek a rontó pillantásaiktól. A szemmel verés ellen amuletteket és talizmánokat hordtak az emberek, amelyeken egy bámuló szem nézett farkasszemet a rontással, hogy eltérítse azt. Ez a védő szem mozdulatlan volt, sohasem pislogott, így tekintetét sohasem téríthették el. A bajelhárító szemet nemcsak nyakláncokra, edényekre, házakra, üzletekre, hajók orrára festették rá, de csecsemők hátára is tetoválták arra az eshetőségre, ha a rontó szempár hátulról settenkedne oda.
 
167. ábra A szem különös jelentősége
Balról jobbra haladva: sárkányszem és ördögszem, valamint Isten szeme a Szentháromság jelképében (Hoppál és msai, 2004, 277. o.). A szem hajóorron: Vass Tibor Odüsszeusz iskolahajója az Adriai-tengeren (2004). Második sor balra: 23 éves férfi emberrajza, aki barátnőjét rajzolta le, és a képnek címet is adott „A szem a lélek tükre”. Mellette egy 26 éves nő emberrajza, amelyen az emberalak fejét tudatosan szemmel helyettesítette. A „testrészcserétől” a rajz bizarr, pszichotikus jelleget kap.
A dinamikus rajzvizsgálatban Hárdi (2002) megfigyelte, hogy „a szem és a tekintet a szociális kapcsolatot fejezi ki:
van−e a képben „szem-kontaktus”… A portré egyik legfőbb élménytani hordozója a szem, amely kapcsolatot, rémületet, örömet és bánatot egyaránt kifejezhet. Különleges egyes szkizofréniások szemábrázolása, amely sajátos satírozással a „hidegen” körvonalazott ember arcából szinte kivillan… Az önállóan megjelenő szem, mint az irodalomból is ismert (pl. Navratil, 1965) a lelkiismeretet, a felettes-ént („Isten szeme”) fejezi ki, de leggyakrabban a „megfigyelő” („szemmel tartó”) paranoid, üldöztetéses állapotokra jellemző (87. o.). A szemekkel kezdés emberrajzban ritka és feltűnő reakció, amelyben a személy elsőként a szemeket rajzolja meg a papírlap közepén, és csak ezután folytatja a figurát a fej és a törzs ábrázolásával. A reakció akkor tapasztalható, ha a szem fokozott jelentőséget nyer a vizsgált személy számára. Bár néha egészségesek rajzaiban is előfordulhat ez a szokatlan szukcesszió, saját anyagunkban a szemekkel kezdéssel főként szkizofréniás betegek emberrajzaiban találkoztunk (cf = 15). Az egészségesek szemábrázolásai inkább hangulati elemeket tartalmaznak vagy kellemes emlékeket idéznek (166. ábra). A szem értelmezése azonban igen szerteágazó.
166. ábra A szem tudatos hangsúlyozása egészségesek rajzaiban
A szem lehet tudatosan választott szimbólum is, amikor a „meglátást”, intuíciót, sejtést jelöli. Máskor a személyiséget szimbolizálja, mintha olyan ablak lenne, amelyen át meglátjuk, mi van belül. A fenti, kidolgozott és tudatosan a szemet kiemelő szabadrajzokat egészséges személyek készítették (25 éves nő és 18 éves fiú szabadrajzai: „Sejtés” és „A maszk”).
A pszichotikusok szemet hangsúlyozó rajzai az egészségeseknek a szemre tudatos figyelmet fordító, hangulati elemeket bemutató rajzaival „szemben” (a nyelvekben is sok a szemre utaló szófordulat) érzelmet nélkülöző, hideg, üres, sokszor bizarr ábrázolások. A szemek szokatlanul nagyok vagy megerősített kontúrvonalúak lehetnek, hidegen, mereven bámuló, furcsa tekintettel (168. ábra).
168. ábra Milyen a pszichotikus tekintet? Hasonlítsuk össze a két rajzot: miben különbözik a két tekintet? A bal oldali rajzon 28 éves férfi emberrajza látható (többi rajzát lásd a 113. ábrán). Bár szándékosan őrült, elborult tekintetet akart ábrázolni, a rajzból megállapítható, hogy nem „valódi őrült” műve. A portré ugyanis csak kifigurázza az „őrültet”, érzelmi-hangulati tónusa cinikus, gúnyos („begőzölt” szemek, ferde fogsor, fülbevaló, megkomponáltan lobogó haj), de nem sugároz szorongást, félelmet. A rajz (személyiség) alapszerkezete megtartott, integrált, koherens − szemben a jobb oldali, személytelenségében is kifejező emberrajzzal, melyet 40 éves, kataton szkizofréniás orvos készített. Betegsége az egyetem harmadik évében kezdődött: úgy érezte, megváltozott a világ és közömbös lett számára. Saját gondolattöredékeit kezdte hallani, elemi geometriai ábrákat látott; hallucinációit intenzív szorongás és a realitás elvesztésének élménye kísérte. Orvosként soha nem tudott dolgozni, 34 évesen rokkantnyugdíjas lett és alkoholista édesanyjával él. A rajzot a szemmel kezdte el rajzolni, aztán az orrot és a szájat, és csak a végén a fej körvonalát. Az utóteszt szerint a figura senkire sem emlékezteti, 40 év körüli ismeretlen (saját kora!), aki a halálra gondol éppen. Az érzései hasonlítanak az övére, fekete ruhát visel, a képen ősz van és esik az eső. A rajz befejezetlen „gondolattöredéknek” tűnik (vö. anamnézis), diszharmonikus, dezintegrált, szerkezetileg széthulló, aránytalan és aszimmetrikus ábrázolás. Az arc alsó része balra csúszott el a felsőhöz képest. A tekintet az erősen kirajzolt szemgolyók miatt mereven bámuló, hideg hatást kelt, amihez a szem alatti, sötét árkok és a legörbülő száj szomorú hangulatot ad (vö. utóteszt). Az orr alatti árkok és a száj erős vonalai merevvé, életidegenné teszik a rajzot. A fej oldalt lezáratlan (nyitott énhatárok, hallucinációk), felül és alul görbülő vonalak helyett csúcsos háromszöggel határolt (geometrizálás, elidegenedés). A beteg többi rajzát lásd a 202. és 197. ábrákon (Kápolna hullaházzal, halottan született fa).
*Szemelvény, a teljes szöveg megtalálható: Vass, Z. (2006). A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Budapest: Flaccus.
|
|
© 2006 by Zoltan Vass, PhD. URL: http://www.rajzelemzes.hu |
|
